Wednesday, March 31, 2010

58-59. nap - Riazorbéli élményeim

Bő 30 perccel ezelőtt még a Riazor lelátóján ültem és bambultam magam elé, maradandó élménnyel gazdagodtam. Elővettem kis noteszemet, fellapoztam "amit nem hagyhatok ki az életben" fejezetet és kipipáltam a La Liga mérkőzés megtekintése rubrikát. Lapoztam az emlékeztetőkhöz, ott szembesültem a saját magamnak kiadott ukázzal: "Mindenképp írd le az élményeidet!". Gondolatokkal tele battyogtam vissza albérletembe az Atlanti-óceán partján 25 ezer corunai társammal.

A rendkívül szimpatikus Getafe érkezett vendégjátékra. Madrid külvárosában található a gárda székhelye, 1986-as alapítása okán kifejezetten szép eredmény, hogy a 2004/2005-ös idény óta tagja az első osztálynak. Dicsőséglistájuk csúcsdísze két Copa del Rey második helyezésük és a tavaly előtti UEFA-kupa menetelés, amit a Bayern München tudott csak megállítani a negyeddöntőben. Erőltetett menetből érkeztek Corunába, legutóbb a Galaktikusokat látták vendégül, előtte baszkföldön jártak, azt megelőzően pedig a Mallorcának demonstrálták, hogy Madrid nem sziget. Aktuális helyezésük 9., előre nehéz, vissza annál könnyebb esni, ergo kellenek a pontok.
A Depor szezonjának mélypontján állt a találkozó kezdő sípszóját megelőzően. Ami kiváltképp nem megkobakolandó, hiszen kemény küzdelem folyik az Európa Liga helyezésekért. Utóbbi 6 mérkőzésükön 4 pontot szereztek, ami még szégyenteljesebb annak tudatában, hogy 1 pontot a leeresztő Sevilla ellen csentek, otthon pedig az idegenbe mindig betliző Tenerifét verték el még a hó elején. Nehezíti a csapat helyzetét, hogy a keret egyik legrutinosabb tagja, a hálóőr Daniel Aranzubia mellett maga a csapat menedzsere Miguel Angel Lotina is eltiltás miatt nem játszhatott/nem ülhetett a padon. A találkozó előkészületei hűen tükrözték a spanyol életérzést. Mediterrán életvitel elengedhetetlen feltétele a "hejj, ráérünk arra még" mottó pontos alkalmazása. Emlékszem gyermekkoromban már másfél órával a meccs előtt kint voltunk a győri (régi) Rába-stadionba. A játékosok a meccs előtt 45 perccel már a töküket vakarták (áthúzva) melegítettek, Vayer Gabi egykedvűen dekázgatott, még a Reszeli-Sós-éra idején. Ehelyett a stadion nagyon lassan telt meg, a játékosok is csak 20 perccel a meccs előtt szállingóztak ki melegíteni. Kiváló helyen, a kapu mögötti felső szektorban, a helyi ultrák fölött foglaltunk helyet. Pár szóban a helyi szurkolókról. A hivatalos szurkolói klub neve a "Riazor Blues", ami egyértelműen a csapat színeiből ered. A stadion falain láttam felfestve különféle szlogeneket, ezek közül kiemelném Bebeto óriási portréját illetve a munkásosztály jelenlétét hirdető ábrákat. Természetesen a Depor ultrái között bármennyire is munkásosztály tagjainak vallják magukat, nem manchesteri dokkmunkásokat kell elképzelni. A csapat legismertebb elnevezése a Super Depor, kevésbé ismert, ellenben annál viccesebb név a Los Turcos, ami annyit tesz "A törökök". Ezt a (kezdetben) gúnynevet az ősi rivális és egyben szomszédvár Celta Vigo szurkolói adták a csapatnak, később a Riazor Blues fricskaként felvette ezt a nevet és azóta többször hoznak magukkal török zászlókat és használnak török motívumokat. A mérkőzés a vasárnapi ebéd totális megemésztésének éppen a végén, délután 5 órakor kezdődött. Meteorológiailag elemezve a helyzetet, a szokásos corunai forgatókönyv zajlott le a találkozó előtt 5 perccel. Beborult, szitált, majd kisütött, senki sem vette észre.

A kezdő tizenegyek az alábbi képpen futottak ki a Riazor makulátlan gyepszőnyegére:
Deportivo la Coruna: Manu - Manuel Pablo, Colotto, Zé Castro, Laure - Juan Rodríguez, Sergio, Nuinui, A. Tomás, Dominguez - Adrian
Getafe CF: Codina - M. Torres, Belenguer, Rafa, Mané - Pedró León, D. Boateng, Celestini, González - Miku, Del Moral

Lassan csordogált az első negyed óra, álmosan kezdett mindkét csapat. A Depor két belső védője, Colotto és Zé castro addig-addig állítgatta a frizuráját, míg az egyre aktívabb Gefate támadói, Miku révén a 21. percben megszerezték a vezetést (0-1). Kevés parázs jelenet jellemezte a találkozót, durva túlzás lenne azt állítanom, hogy az iram egy sör-virsli vándortrófeáért folytatott vigaszág sebességére hajazott, de európai toprangadó fordulatszáma igencsak messze volt. Az első félidő derekára egyre több alkalommal lendült akcióba a Getafe támadóegysége, főként a színes bőrű belső középpályás, Boateng aktivizálta magát. Egy könnyen hárítható szélső roham beadásába ért bele szerencsétlenül Zé Castro és máris két gól hátrányba került a Depor (0-2). Az első félidőt a lelátóról követő Lotina érdekes sms-t kapott pályaedző cimborájától: "Szabadon hagytuk a helyed a padon, de egy csavar igencsak kilazult. Mi tévők legyünk?". Ezt követően helyi szemtanúk állítása szerint Lotina a női vécében bújdosott el és a továbbiakban sms kapcsolatban állt a kispaddal. A szünetben csak annyit írt vissza: "Valerón, Riki, Guardado". Segédje meg is lépte, amit megkövetelt felettese, szünetben kettőscsere keretében érkezett a két rutinos támadószellemű labdarúgó. Magasabb oktánszámú üzemanyag került a tartályba, 45-55. perc között a Depor uralta a játékteret. Akarásnak nyögés a vége, bármiféle esély megvillantása elmaradt. Egy kontra végén Miku húzta fel saját maga második, a Getafe harmadik striguláját a kijelzőre (0-3). Lotinát ekkor látták utoljára a Riazor környékén. Később érkezett Guardado is, aki sebességével kissé megpörgette a Depor akcióit. Szélről érkező labdát fejelt a léc alá Riki, szépségtapasz gyanánt elfogadható (1-3). Ezt követően volt pár szép Guardado vágta és a helyi legenda Valerón szimpla levegővételénél alsó táji vérbősége alakult ki az ultráknak.
A második félidő egyik legemelkedettebb szurkolói pillanat az volt, amikor az előttem lévő sorban ülő 60 körüli hölgy felugrott, amikor meglátta a kijelzőn a Xerez-Real Valladolid 3-0-ás meccsállását. Nem vállalok nagy rizikót azzal, ha megtippelem, hogy xerezi származú és/vagy Xerez szurkolót tisztelhettem személyében.

NB1 kultúrkörből érkezett füleimnek a legfurcsább az volt, hogy a Depor szurkolók hangulata 0-3-nál sem ment át a "játékosok anyját szidjuk" rigmusok skandálásában. Azzal a két alapigazsággal tisztában vagyok, hogy a játékvezető édesanyja minden esetben prostitúcióval keresi a kenyérre valót, illetve a fővárosiak mindig köcsögök. Természetesen ez a vidékiekre is kölcsönösen működik, parasztok. Jelentem ezek a teóriák Európa ezen vidékén is elismertek. A Getafenak szerény számú vendégszurkolója érkezett, olyan kevesen voltak, azt sem láttam hol ülnek. Tisztában voltam vele nem fogjuk rakétával lőni a fővárosiakat, tudtam hogy nem Lazio-Livornora vagy Milwall-Chelseare érkezem. Az viszont, hogy a meccs után a stadion környékén egyetlen kukát sem gyújtottak fel, sőt még egy visszapillantót sem csavarintottak le a fiatalok, egyenesen botrányosnak titulálom. Hiába, ilyenek ezek spanyolok, nem utálják egymást...

Monday, March 29, 2010

57. nap - Depor-Getafe (képekben)

Hosszú és remélem élvezetes összefoglalót írtam a mérkőzésről és azzal kapcsolatos gondolataimról. Az ország első számú nemzetközi foci blogján, a NST blogra fog kikerülni az írásom kedden vagy szerdán. Megvárom, hogy ott hozzák le elsőként, utána kiteszem ide is. Addig daloljanak a képek!

Saturday, March 27, 2010

54-56. nap - Programfüzet margójára

Szerdán megírtam az első helyi "zh"-mat. A lebonyolítás sokban hasonlít a magyarországon megszokotthoz. Tanár csinál feladatsor, kiosztja. Páran idegösszeomlást kapnak majd írnak egy 10/10-est. Akik meg flegmán legyintenek, hogy "áhhh, ez pofon egyszerű" azok később kopogtatnak a tanár irodájának ajtaján a javító lehetőség időpontjait illetően (meg vagyok én, aki okos, nyihahaha). Itt az osztályzatok 0-10 között mozognak és 5 alatt van leverve a léc, vannak tizedes osztályzatok is, például 1.7, 4.8, 8.5 ecetera. Nem igazán értem miért jó megtudnia szegény nebulónak, hogy 4.9-el bukott meg és nem 0.2-vel. Így is-úgy is zsebpénzmegvonás, 2 hét szobafogság, szigorúbb helyeken 10 év szigorított sortűz a büntetés.

Pénteken megvolt a soros nyelvkurzus, étteremes témakört jártuk alaposan körbe. Hogyan kell kérni és mit, bár az ujjal a kajára mutatós megoldást még mindig egyszerűbbnek érzem. Itt Spanyolországban is ünneplik a Húsvétot, Semana Santa néven. Az alábbi gyöngybetűkkel szedett írást, az internetről tolvajkodtam össze:

Semana Santa

A szent hét, keresztény ünnep. Húsvétkor a spanyol családok ünnepi öltözetben vonulnak az utcára,hogy megnézzék a középkori inkvizíciót felelevenítő eseményeket. A városi közlekedés teljes mértékben leáll, a spanyolok számára ez a megfelelő idő, amikor idejük van találkozni és elborozgatni a barátokkal.


Az utolsó mondatra éppen nekünk is volt időnk, pénteki San Pepe buli képében. Aki egy szent és bár alig ismerem elég jó arc, mivel az ünnepén megengedi a fiataloknak, hogy egy jót szórakozzanak. A fiatalok pedig olyan fajták, akik engednek a nyomásnak.

Ma vacsorameghívásra vagyok hivatalos az észak-ír csajszihoz, leszünk vagy 6-an, utána Alberto kutyájának a születésnapját ünnepeljük (nem vicc). Mindig kitalálnak valami alkalmat a móka-kacagásra. Szigorúan kóla-kóla üzemmódba kapcsolok.

Ma elmentünk a stadionhoz, hogy vegyünk jegyeket a holnapi meccsre, sajnos zárva volt a jegypénztár. Holnap a meccs előtt időbe kimegyünk és veszünk a helyszínen. Telt ház biztos nem lesz, az főleg csak a legnagyobb csapatok (Barca, Real, Valencia) ellen szokott összejönni, meg persze annó a Bajnokok Ligája meccseken. 20-25 ezer emberre azért számítok. 17:00 Depor - Getafe! Várom már nagyon...

Wednesday, March 24, 2010

51-53. nap - Ed Banger ablakzsiráf

Mi is az az Ed Banger? Ki az a Busy P?
Ha száraz tankönyvi félkövér betűkkel írt definíciót kellene megfogalmaznom, így szólna: Busy P a személy, Ed Banger a fogalom. A kettő diffúziója napjaink világának egyik legüdébb zenei kavalkádja, kíváló példa arra hogyan válhat fiatalok szórakozása kézzel fogható szórakoztató iparból szerzett profittá.

Hosszabban szeretném kifejteni a gondolataimat és bemutatni az Ed Banger kiadót és a címke alatt futó művészek munkásságát. Zenéről beszélni lehet, átadni viszont csak számokkal alátámasztva érdemes. Nem tudok kottát írni, pláne nem számítógépen, így marad a legegyszerűbb SoundCloudos megoldás.

Üljünk be az időgépbe, de a botkorányt csak lazán pöccintsük meg. Úticélunk nem az első Australopithecus születése vagy Noé bárkája, válasszuk helyszínül Párizst és az 1995-ös esztendőt. Párizs köztudottan a világ egyik legpörgősebb éjszakai életével és szellemi pezsgésével rendelkezik. Sok esetben (leginkább mindig) a pezsgés csúcspontja az éjszaka, gondolok itt a legtöbb narkós gondolkodóra, festőkre vagy magyar nemibeteg költőkre. Ha bárhol a világban változást követeltek a népek, addigra Párizs már lángokban állt.

Ebben a környezetben kezdte munkáját Pedro Winter vagy ahogyan a zenei életben ismerik Busy P is. A New York-i house zene ezekben az időkben jelent meg a zenei csatornákban és kezdetben párizsi meleg bárok DJ-i kezdték pörgetni a legfrisebb ütemeket. A gépezetnek a gyújtást azt adta meg hogy két tehetséges zenész (később Daft Punk) és Busy P összefutottak az éjszakában. Különböző városi legendák élnek a sztorival kapcsolatban (ezeknél a nagy találkozásoknál mindig van egy "igaz" mese a média számára), de ez az egész most nem lényeges. A tények annál fontosabbak, 1996 és 2008 között Busy P menedzsere, producere, partiszervezője és igazán jó barátja volt a Daft Punknak. A gyümölcsöző kapcsolatból 3 stúdió album és 5 koncertfelvétel született, nem mellékesen egy halom köteg dollár a Virgin szerződés jóvoltából. Busy P remek menedzseri munkájának köszönhetően záporoztak irányába a felkérések, ő azonban a saját családját kívánta létrehozni.
2002-ben megszületett az Ed Banger kiadó, napjaink egyik legnagyobb független produceri szövetsége. Sorra költöztek be a házba az újabb lakók, volt aki tetőpanormámás luxus lakást vett, van akinek csak szoba-konyhára futotta.

A tagok
Justice: Két elvont figura létrehozta a napjaink legismertebb elektro-rock formációját. A csőlátású zenehallgatók könnyen rávágják, hogy durván kivágott gitár és dob ütemek némi gombtekergetéssel vegyítve. Azonban Justice minden egyes szerzeménye saját alkotás, saját kezűleg "felzenélve". Egyetelen stúdió albumuk jelent eddig meg Cross címmel. Azóta a két francia járja a világot, turnéznek eszeveszett tempóban és hirdetik az elektro-rock igéjét. Justice - Genesis  by  CUTboy
SebastiAn: Egyedül dolgozó DJ, még keményebb gitár és dob szólókat alkalmaz alkotásaiban. Rengeteg ismert rock, esetleg metál előadó ismert számait gondolta újra és öltöztette új köntösbe. Sebastian - Dolami  by  Morgan D
Uffie: A kiadó egyetlen női tagja, multikulturális személyiség aki a világ összes pontján élt és zenélt. Elsősorban rapper, saját maga által írt szövegeit az Ed Banger család többi tagja által készített ütemekre szövegeli fel. Pop the Glock - uffie  by  loichinger
DJ Mehdi: Karrierje kezdetén 100%-ig hiphop DJ-ként dolgozott, a kiadóhoz szerződtetése egy teljesen új színfoltot eredményezett. Mehdi manapság egyre több house témájú zenét készít, legújabb projektje a Carte Blanche szinte már a német elektro iskolát idézi. NOTORIOUS B.I.G / Nasty Boy (Le Cirque Mix)  by  shoez
Mr. Oizo: Tősgyökeres párizsi DJ, elsőosztályú francia elektronikus zenét játszik. 4 stúdió albuma jelent meg napjainkig, stílusa messziről felismerhető a jól ismert hangoknak köszönhetően. Mr. Oizo - Positif  by  Iggy
Breakbot: Az Ed Banger kiadó legújabb tagja, lágy stílusa egy újabb irányvonal a label életében. Első stúdió albuma február 14-én került piacra, témája remekül passzolt a Valentin napi megjelenéshez.
Busy P saját maga is készít számokat, illetve remixekre kérik fel a világ legnagyobb elektronikus zenészei.

Emellett olyan előadók tagjai a kiadónak, mint Mr. Flash, Vicarious Bliss, DJ Feadz, DSL, Mickey Moonlight vagy a grafikáért felelős So Me.

Minden előadó egyedi, rendelkezik olyan sajátossággal ami képessé teszi őket saját maguk felfuttatásához. A kiadó ezen törekvések fölé épített egy atom biztos bunkert, ami a legnagyobb vihar során is csak kacsint az ördögnek. Legyen szó színes bőrű hiphop DJ-ről vagy rock orientált párizsi fiatalokról az elektronikus zene kötelékében mindenki azonos kottát olvas. Jelen esetben egyértelműen a sok színűseg az összetartó erő.

Az Ed Banger kiadó trónján Busy P-vel megmutatta, hogyan lehet a szórakoztatást egy magasabb szintre emelni. 7 éves fennállásuk alatt körbejárták turnéik során a világot Kanadától Dél Afrikáig és Japántól Európa összes fővárosáig. Elképzelhetetlen, hogy egy nívós fesztivál a kiadó neve alatt alkotó zenész nélkül kerüljön megrendezésre. Az internet hasznosságát felismerve anyagaikat már nem 12 inches lemezen vagy CD-n terjesztik, hanem különböző szakmai oldalakon mp3 letölthető formátumokban. Elsődleges bevételi forrásuk már nem a lemez eladásokból ered, hanem az élő fellépéseikből. 2010-et írunk, ha DJ Mehdi egy esős éjszakán elkészít egy új számot New Yorkban, azt másnap reggel már játsszák a párizsi elektro rádiók és ugyanaznap este Japánban több ezer ember tombolhat rá egy arénában.

Sunday, March 21, 2010

48-50. nap - 100 forintnak 50 a fele

Ma volt 50 napja, hogy Spanyolországban vagyok. Kezdem megszokni a környezetet és a dolgaim, amik kezdetben újszerűek voltak már rutinná váltak. Ennek persze nem csak előnye van, hanem hátránya is. Honvágy és hasonló kézzel meg nem fogható dolgok, amiről felesleges is itt hablatyolnom. :)

Crystal Castles - Baptism by gerard87

Akartam várni egy kerek napfordulót a bejelentéssel. 50 napja nem ettem sem McDonald's-ban, sem Burger Kingben. Ez azért érdekesség nálam, mert előtte heti 2-3-szor megfordultam egységeikben. Nincsenek elvonási tüneteim, sem pótcselekvések. Sőt, még csak nem is hiányzik, igazából teljesen semlegesek az érzéseim ezzel a komoly témával kapcsolatban. Még csak egészségesebbnek sem érzem magam, szerintem ez amúgy is csak humbug.

Lefoglaltam a barcelonai szállásunkat. 5 éjszakát fogunk a panzióban tölteni, rákerestem google térképen és igazán közel van a tengerparthoz. Korrekt módon vissza is igazolták az online foglalásom, tehát május 14-én várnak minket.

Gondolkodtam, hogy kimegyek most szombaton a Depor-Real Valladolid meccsre, de végül jól döntöttem, hogy elnapoltam. 0-2-es zakó mellett még az eső is esett egész nap. Jövő héten már tuti kimegyek, ha nagyon tetszik tudjak még egyszer. Valószínűleg csütörtökön veszek jegyet, a jó időt meg beszurkolom a győzelem mellé.

Pécsről is jó híreket kaptam, a vizsgáimat október 31-es határidővel kell teljesítenem. Egyeztetek az oktatókkal, de gondolom szeptemberi időpontokat kapok majd első lehetőségként.

Annak ellenére, hogy alig 3 hét múlva jön meglátogatni édesanyám és keresztanyum (bár ezzel nekem kevés teendőm van), illetve 2 hónap múlva jönnek a barátok már most egy nyári programon pörög az agyam. Ezen a nyáron mindenképp szeretnék elmenni egy fesztiválra, olyanra ahol neves zenészek lépnek fel. Sokáig kézenfekvőnek tűnt a Balaton Sound (Kalkbrenner, Soulwax, Paul Van Dyk) aztán pár hete rábukkantam egy nívós szerbiai fesztiválra. Elsősorban elektronikus zene központú és stílus legnagyobb neveit hívták meg a rendezők. Ha az ember szereti a zenét, akkor mindenkibe összeáll egy 5-10-es lista "akiket egyszer mindenképp látni kell élőbe". Na most az szituáció állt elő, hogy nekem a 10-es listámról itt lesz minimum 5! Jön a Crystal Castles Kanadából és hihetetlen módon az európai elektro erődök mindegyikéből a legjelesebb képviselő(k). Crookers Olaszországból, Boys Noize Németországból, Erol Alkan Angliából és a francia iskola képviseletében Busy P, Sebastian és DJ Mehdi. Egyelőre erőteljesen szervezés alatt áll a kijutásom, de folyamatosan rajta vagyok a témán.

Thursday, March 18, 2010

45-47. nap - Kikötők

A blogom látogatottsága meghaladta a 2000 oldalmegnyitást. Köszi Anya! :D

Hétfőn a győztes meccs után este beültünk megünnepelni a továbbjutást, jöttek a csapat szurkolói is többnyire csajok. Este 11-ig volt nyitva az ír pub, ahova beültünk. A többiek sört ittak én nem szeretem, tehát egy ütős kólát kértem. A csapos úgy nézett rám, mint gyújtogató a vizes szalmára.
Kedden bementünk a suliba szabadon lehetett gyakorolni a golfozást. Először próbáltuk ki a swinget (hosszú ütés), csak ütöttünk amekkorát tudtunk. Nagyon nehéz és elég fárasztó tud lenni az 50. labda után. Annyira még nem ment a dolog, majd szünet után fogjuk tanulni órán is a helyes technikát. Azt látom már, hogy kb. hibátlan végrehajtás nem létezik.
Szerdán Szent Patrik napja volt, ami igazából az írek nemzeti ünnepe, de itt a helyiek is jó alkalomnak látják egy egész napos bulira. Este tömve voltak az ír kocsmák környékei. Jól éreztem magam a helyi cimborákkal. Bandival, Sezginnel, Tomasszal és Scottal szórakoztattuk a lányokat a trendi európai zenére.

A héten elég sok focit néztem, kedd és szerda este is játszottak a Bajnokok Ligájában. Nagy örömömre az Inter továbbjutott a Chelsea kárára. Az olasz futball becsületének utolsó mentsvára az Inter tisztes szereplés, főleg hogy a Juventus éppen most van nagy bajban Londonban. A Barca jelenleg nagyon kiemelkedik, fontos lesz a sorsolásban ki kapja meg a Moszkvát vagy a Bordeauxot.

A napokban jött ki Erol Alkan & Boys Noize második közös EP-je Avalanche/Lemonade néven. Szerintem nem lehet majd felülmúlni az előző Waves/Death Suit-ot, de kiváló próbálkozás! :)
Boys Noize & Erol Alkan "Avalanche / Lemonade EP" PREVIEW by Electrocorp.fr
Ma nem volt suli, délután kisétáltam a sportkikötőhöz csináltam pár fotót:

Monday, March 15, 2010

42-44. nap - Fotódokumentáció

Nem csinálok rendszer ebből a mostani bejegyzésből, de igen rövid leszek. Hétvégén meccseket néztem. Örültem, mert sikerült neten keresztül néznem magyar közvetítést. Szombat-vasárnap ezzel telt.
Ma játszottuk az egyetemi bajnokság 8 közé kerülésért folytatott küzdelem visszavágóját. Az első meccs múlt hétfőn 3-2 lett, a mai szintén. 6-4-es összesítéssel jutottunk a legjobb 8 közé. A mai napon vidám volt az egész város, hiszen 17 fokot mutatott a hőmérő. Hiba lett volna kihagyni a parton sétálást, nem is vétettünk ekkora baklövést. Egy ízléses zenét bemásolok, csak hogy ne lehessen azt mondani, hogy irigy lennék. A továbbiakban regéljenek a képek!

Dusty Kid - Milk by Morgan D

Kedvenc képem a pénteki buliból: