Sunday, June 20, 2010

137 a vége

Teljes kényelemből, otthonról jelentkezem kalandom záróepizódjával. Szerdán érkeztem haza, így utazásom minden részletére pontosan emlékszem.

A cuccaim 99%-át összepakoltam már a korábbi napokban, néhány utazáshoz szükséges dolgot elpakoltam. Tettem egy mind fizikálisan és mentálisan felüdítő fürdőt és útnak indítottam a két bőröndből álló karavánt. Körülbelül 50 méter után leizzadtam, mert helyspórolás végett a kabátomban bandukoltam Bandi cimborámhoz, aki segített kivinni a cuccokat a vasútállomásra. Délben indult a vonatom Santiagoba, cirka 30 perc alatt oda is értem. Innét ismét rövidebb gyalogos út várt rám a Santiago belváros - Santiago reptér busz megállójáig. Kicsivel fél 2 után kint voltam a reptéren, az igazán fárasztó részen már túl is estem, innen a gép vitte a bőröndjeimet. Első esetben rafinált voltam később szerencsés, így nem kellett sem a Santiago-Madrid, sem a Madrid-Budapest gépen büntetést fizetnek a túlsúly miatt. Igaz, végig rajtam pulóver, a kezemben kabát, a derekamon még két további pulcsival utaztam. Mindkét repülő úton ablak mellett, nem a szárny fölött tudtam ülni, pedig mindkét gép kb. 70-90%-ig tele volt. Igazán látványos rész a Földközi-tengerpart fölött volt, alattam tejföl felhők, szemben a napnyugta. Végig zenét hallgattam, az mindig szórakoztat, így nem unatkoztam egy percet sem.
Éjfél körül szállt le a gépem Ferihegyen, összeszedtem bőröndömet és végre újratalálkozhattam édesanyámmal. Nagyon jó volt őket (nagymamám is eljött) újra látni. Szerda óta folyamatosan látogatom a családot és újra találkozok a barátokkal.

Mögöttem maradandó emlékek, előttem végrehajtandó célok.



Köszöntem azoknak, akik olvasták a blogomat!

Kérem kapcsolja ki! :D

No comments:

Post a Comment