10 nap a metropoliszokban - Barcelona 1. rész

10 kerek nap internethiánya nem mutatkozott meg olyan mértékben, mint az korábban várni lehetett. Kicsit füllentek is, mivel tegnap már bekúsztam egy internet pont székébe és kicsit garázdálkodtam az email fiókomban.

1. nap - május 14. (péntek)
Részletesen leírom 10 napos nyaralás/utazás/turné/kiküldetés kinek, hogy tetszik túránkat. Május 14-én hajnali 4-re húztam élesre a vekkert és kezdtem meg utamat Gyuszi cimborámmal. "Hangulatosan" szitáló esőbe battyogtunk ki a pályaudvarra. 5.45-kor indult a vonatunk Corunaból Santiagoba. 6.40-kor már a Santiago bevárosából a reptérre közlekedő buszon ültünk. 8.35-kor szállt fel a gépünk és problémamentes másfél óra után 10.10-kor landoltunk Reusban. Reus körülbelül 80-100 ezer lakosú város Barcelonatól nyugatra, szolid kis repterét látva nem volt meglepő, hogy mint a marhacsodrát hajtottak be minket kb. 1 kilómétert sétálva a terminálba. Közel egy óra várakozás után indult a transzferbusz Reus reptérről a belvárosi vasutállomásra. Dél körül vonatra pattantantunk és festői Földközi-tenger parti szakaszon utaztunk be Barcelona Sants állomásra. Közel délután kettőt mutatott az óra, mikor találkoztunk Laci barátunkkal, aki Ferihegyről érkezett a reggeli órákban. Elmondása alapján utazásába sikerült belesóznia egy varga-betűt, hiszen első nekifutásra túlvonatozott a célállomásán.

Nagyon gyorsan megtaláltuk a szállásunkat, amit annyival szeretnék jellemezni, hogy 16 euró volt egy este per kopf. Ami még árulkodó jel lehet, az az hogy a fotókon a szobához tartozó erkély jelenik csak meg visszatérő motívumként. Recepción egy kolumbiai fószer tartotta a frontot, fél szemmel mindig azt vártuk mikor mosakodik be a vese műtéthez. :D
Mivel jó idő volt (ez szerencsére kitartott a 10 napon keresztül, napsütés 25-30 fok) elbattyogtunk a kikötőbe. Hamar megállapítottam, hogy a gazdag emberek itt sem szarral gurítanak. Kisváros méretű és lakosságú (személyzet) jachtok lakosai tengették mindennapjaikat a méregdrága butik sorok tövében. Végigsétáltunk Barcelona főutcáján, a La Ramblan, ami a kikötőtől a Plaza Catalunya főtérig terül el. Ezen a területen még többször előfordultunk ottlétünk alatt. Laci ereiben kék-piros vér csordogál, így szentségtörés lett volna, ha első nap nem zarándokolunk ki a Camp Nou közel 100 ezer nézőt befogadó futball szentélyhez. Mivel ekkor már este 8-9 volt a múzeum és kegytárgyboltot zárva találuk. Remek indokot nyújtott ez annak, hogy másnap ismét kimenjünk.

2. nap - május 15. (szombat)
Délelőtt 10 körül kezdtünk bele az FC Barcelona múzeum és stadion megtekintésébe. Rögtön a bejárat mellett magyar kötődésbe botlottunk. Ladislau Kubala (Kubala László) igényes szobráról készítettünk nagy izgalmunkban rögtön 3400 fényképet. Kezdeti lelkesedésünk (főleg a Lacié, ő volt a fotográfus) a későbbiekben sem lankadt, így készült egy derék Word Press kiadvánnyi fénykép. A stadion főleg mérete miatt volt lenyűgöző, ellipszis alakban 3 karéj tornyosul egymás fölé. A csapat múzeumában az alapítástól napjainkig a klub legjobb játékosainak és emlékezetes pillanatainak állítottak emléket. LCD kijelzők, hanganyagok és a trófeák mindegyike megtekinthető. Körülbelül 5 órát költöttünk a komplexumba, majd vissza metróztunk a belvárosba. A katedrálist vettük célba, zárva volt, így be csak 3 nappal később mentünk.
Adózva a szórakozásnak is, megmutatkoztak rajtunk a szombat esti láz jelei, felkapcsoltuk a szombat esti fényeket, lámpaoltásig jól éreztünk magunkat. Nívós szórakozó helyen voltunk, ahol a 21. századi modern fiatalság igazán jól érezheti magát a fülemnek sok esetben bucsús nótaszóra.


Saját képek majd a hétvége felé várhatóak, van dögivel.
Folyt. köv!