99-102. nap - 100 forintnak már 2 a föle

Remek hétvégén vagyok túl! Sikerült megadni az alaphangot a péntek esti bulival. Helyi szokás, hogy minden bulinak kitalálnak valamiféle "témát". Szerdánként az ERASMUS-os diákok nemzetiségeivel kapcsolatos móka szokott lenni, az olasz-esttől kezdve a mexikóiig volt már minden. Magyar sajnos nem, elenyésző kisebbséget jelentünk, mivel egy kezen számolható a létszámunk.
A mostani pénteken úgynevezett napszemüveges buli volt, a szórakozóhelyen mindenki okuláréban tette-vette magát. Szombati napon, délben sikerült rájönnöm, hogy a régóta várt Depor-Mallorca futballmérkőzés az nap kerül megrendezésre. Korábban vasárnap 5 órára volt meghirdetve a meccs, de a bajnokság elejének szoros állása miatt ilyen esetekben az utolsó fordulókat kötelező egy időben lezavarni. Minden spanyol meccs szombat este 9-kor kezdődött. Utolsó hazai meccse volt ez a Depornak, kötelesnek éreztem magam kimenni. Összetrombitáltam a kis közösséget és 2 magyar és 3 török cimborám társaságában megindultunk. A jegyvásárlásról magában lehetne pötyögni egy esettanulmányt. Feketén szoktuk venni a jegyet. Alapból 25€ a számunkra megfelelő belépő, általánosan ezt 15-ért szoktuk venni. Van a Depornak hivatalos szurkolói klubja, akik 5 pénzért tudnak jegyhez jutni. Bevett szokásuk ezzel mókerolni, mindenki jól jár alapon. Na most ezzel eddig nem is lett volna izgalom, de török jóbarátok hozták a maguk viselte sztereotípiát és azonnal bizniszelésbe kezdtek. Sikerült összeugrasztaniuk két "illegális" árust, akik a licitálást megoldották maguk között. Addig-addig ment a számháború, míg egyikük elrohant a pénztárba és hozott nekünk 6 jegyet 60€-ért. Maga a 90 perc futball annyira nem is volt maradandó. Végig esett az eső, kezdeti 60 perc unalom után pattintott egyet Riki (1-0), majd további 30 perc üresjárat "szórakoztatta" a masszív 25 ezret tömeget. A hármas sípszó után (utolsó hazai meccs lévén) a szurkolók beszaladhattak a pályára. A játékosok még javában vonultak az öltözőbe, de a mezekkel irigykedtek... nem kapott senki. Rögtönzött népünnepély alakult ki a pályán, amit a biztonságiak tűrtek 30-40 percig majd mindenki haza lett tessékelve. Vasárnap délután spontán elmentünk kosárlabdázni, voltunk 8-an játszottuk is egy jó kis meccset. Utána nyélbe ütöttünk egy makarónit, majd az estét Leslie Nielsen által prezentált Sziki szökevény filmprodukcióval folytattuk.

Gyuszi barátom tegnap kezdte meg csodálatos utazását énhozzám, telefonon kontaktoltam vele, közeledik! Most megyek is, indul a vonatom Santiagoba. Mostantól bő 2 hétig limitálva lesz a blogolási kapacitásom. Május 14-én megyünk Barcelonába, 19-én tovább Madridba majd onnét csak 25-én haza.