Benkeválogatott '98

Ebben az időszakban marhára érdekelt a labdarúgás, csináltam és követtem egyaránt. Írásom apropója, hogy megtaláltam a 1998-as VB matrica albumomat. Szégyenteljes tény, nincs betelve. Ennek egyértelmű magyarázata, hogy abban az időben minden anyagi forrásomat NBA kártyák gyűjtésére csoportosítottam el. A '94-es USA rendezésű világbajnokság matrica gyűjtőalbuma szépen kikerekedett (2-3 évig gyűjöttem, persze már a torna lezajlása után), '98-ban már kosárlabda kártyákban utazott az általános iskola, viszont a focit néztük.

Csapatom nem álom válogatott, se nem köcsögválogatott. Aki a címben szereplő nevem okán utóbbira asszociált, annak azt kivánom, hogy römizzen a sátánnal. Olyan játékosokat gyűjtöttem össze akiket szerettem vagy akiken jókat szórakoztam. Nem szimplán játéktudásra hagyatkozom, mindenkit modern elvek szerint beskatulyáztam amiből a jó öreg bélyeg elméletnek köszönhetően kikerülni körülbelül lehetetlen.

Angelo Peruzzi
Az olasz válogatott kapujában állt Angelo, tipikus olasz fizimiskája miatt a csapatom Don Juanja. Olyan seggállal rendelkezik, hogy bármely Emporio Armani reklámban adhatná önmagát, akár photoshopos feljavítás nélkül is. Nem szar helyről, a 90-es évek Juventusából érkezett a mindenkori olasz válogatottba. Zárójelben jegyezném meg, egyetlen világversenyen sem volt kezdő kapus. Amikor éppen rá kívánt ragyogni a szerencse és felölthette volna a numeraunos mezt, akkor a 2000-es EB-t kénytelen volt sérülés (nem, nem áll törés!) miatt kihagyni.

Roberto Carlos
A nép száján csak úgy él Robi, mint egy pojáca aki másik 10 varázsló között rugdosta a luftokat. Ez kiváltképp kínos lehet számára, hiszen ezeket nem a saját gólhelyzete esetén hajtotta végre, hanem rendre a saját 5-ösén az ellen szirti sasként köröző (éppen arra járó és szerencsés) csatárának javára. Sokan elfelejtik, hogy RC (nem CR!!!) modernizálta a balhátvéd fogalmát, akárcsak Cafú a jobbhátvédét. Imagének építésére felhozhatnám a 1997-es "minivébén" franciáknak lőtt szabadrúgás gólját. Az amerikai MIT egyetem elméleti matematikusai '97 óta agyalnak azon, vajon van-e összefüggés a búrkifli megrúgásának lehetősége és a 23 méterről való lendületvétel között. Ellenpontozásként egy apró szurka, az a városi legenda terjed, hogy ahol Carlos vendégszerepelt a brazil válogatott tagjaként (125-szörös válogatott) mindenhol egy-egy hátasló futóművel megáldott pujaro bővíti tovább a családfáját.

Trifon Ivanov
Csapatom felállásának a 3-4-3-at választottam, mert elsősorban vízilabda jellegű eredményeket szeretnék (álmaimban) elérni, semmint 3 kiállítás után azon sakkozni, hogy a cserekapust mikor állítsam be irányító középpályás szerepkörbe.
A bolgár válogatott nem Trifon barátomról szólt akkortájt, olyan neveket emlegetnek a memoárok mint Hristo Stoichkov vagy Krasimir Balakov, én nem ismerem őket... Ti? Nem terelem tovább az Ivanov témát, nem volt a világ legjobb belső hátvédje, egy valamiben azonban korszakos zseninek tekinthető. A People magazin megválasztotta a 1900-as évek legmonumentálisabb trend diktátorának. Sikerült magának fazonul választania a bundeszliga séró - lófarok - macsóbarkó (ami középütt egy enyhe Osama Bin Laden alteregóban összpontosul) kombót. Akinek esetlen nincs a lelki szemei előtt a fizimiska, annak egy kép (warning! csak monitornak háttal ajánlatos megnyitni!).

Michael Reiziger
Nem tökéletes balbunkót választottam Carlos személyében, így az ellen oldalra sem egy hentest pozicionálok. Reiziger a napjainkban tomboló BKV utálat előfutára volt. Egyes vélemények szerint ő elsősorban egy mezei jegyszedő és lyukasztó volt egy személyben, másodsorban a hollandus válogatott és a Barca aktuális jobb bekkje. Fizimiskáján kívül az ő beválogatására sem tudok más indokot mondani, karrierjéről annyit, hogy a Dutch iskola kijárása után bolyongott kicsit itt-ott.

Mario Basler
A remek futó szélső karrierjének csúcspontja az emlékezetemben mindmáig jelenlévő fájó emlék, az 1999-es BL döntőn esett meg. Ha majd egyszer a pszichiátrián kezelnek idegösszeomlás miatt valószínűleg ez a Bayern München hollywood-i dráma lesz az magyarázata. 6. percben állt oda Basler a szabadrúgáshoz és reccs! Hogy aztán, a ráhúzásban az alkesz brit és babaképű orvgyilkos semmissé tegye Super Mario érdemeit. Karrierje végén még Baslernek is belefért egy kis dubajozás, nyilván a jó fizu mellett ingyen tankolt, azóta meg a német huszadosztályban edzőnek hívatja magát.

Theophius "Doctor" Khumalo
A válogatottam doktora, nem holmi csapatorvos aki a jegelésen kívül máshoz nem is ért. A csapat egyértelmű motorja a zulu válogatott zászlaja alatt futott ki a francia pályákra. Kicsit izgultam, hogy a wikipédia nem tud segítségül szolgálni, de csalatkoznom kellett. A mi sebészünk, olyan neves klubokban fordult meg karrierje során, mint a dél-afrikai Kaiser Chiefs (afrika egyik legnevesebb klubja, de tényleg!), az argentin Ferro Carril Oeste vagy az álmokországában működő Colombus Crew. Bár a VB gólokat McCarthy és Bartlett szerezték, Doctor szorgosan osztogatta a vényeket.

Augustine "Jay-Jay" Okocha
Csak azért nem a világ legnagyobb kreténje, mert az majd a bal szélső lesz. Okocha olyan karriert futhatott volna be, amilyet csak a legnagyobb belső középpályások tudnak. Egyértelmű, hogy abból a nigériai válogatottból be kellett választanom valakit a csapatomba. Én dőre kihagytam Taribo Westet, Celestine Babayarot és elárulom Victor Ikpeba sem lesz majd ott csatárposzton, viszont Okochat emberiség ellen elkövett bűn lett volna távol tartani. A világbajnokságra a Fenertől érkezett, amint megtudtam török állampolgársággal is rendelkezik, bőrkabát bazáros fedőneve "Muhammet Yavuz" (WTF?). Még annyi érdem a neve mellé kanyarítható, hogy Ronaldinho mellett ő volt a PSG utóbbi 10 évében másik említésre méltó futballistája. Ezen a ponton szeretnék speciális gratulációt átadni Európa top3-as (minden tekintetben) városának a kiváló futballcsapatáért... Okocha esetében is tankönyvi mintapélda a levezetés: két év dubajozás majd angol Coca-Cola 7. liga. Nájszos!

Denilson
Végre a vesszőparipámhoz értem. 1997-et írtunk, amikor Denilson 20 évesen a megnyerte a Konföderációs Kupát a brazil válogatott egyértelmű (felfelé)húzóalakjaként. Jött a standard európai ajánlat, vitte a Betis. Spanyolországban lehúzott 7 évet, gólt keveset rúgott, de közben a liga egyik legjobb szélső középpályása lett belőle az évek során. Eddig akár elismerően is bólogathatunk, hogy igen szép karrier, becsületesen vissza kell vonulni és elkurvázni az összerugdalt pesetákat. Denilsonnak jobb ötlete volt, elment Bordeauxba ahol kénytelen volt belátni, hogy az arab bevándorlókat már nem tudja lefutni. Ezt követően bonyolódott be igazán a helyzet. Kéretik figyelni, mert még követni sem lesz egyszerű, nem hogy nekem leírni. Egy szezon Szaúd-Turbániában, egy kis hakni Dallasban majd pedig aranyhintón vonult be Sao Paoloba, ott legalább a nyelvet tudta. Otthon nem volt jó, mert a régi haverok (mondjuk a 96-99-es brazil nemzeti 11) mindegyike már aranylabdás volt és minimum rendelkezett három rangos európai kupacímmel. 2009-ben jött az isteni sugallat, Vietnámba kell igazolni! Gondolom Denilson egymaga kért akkora fizut, mint az ország éves GDP-je. Itt aztán végleg letette a névjegyét. Ahogy a krónikák írják, első meccsén szabadúgásból reccs, majd sérülés és három hét múlva kirúgták. Gyanítom ő inkább úgy fogalmazna, hogy rizsföldeket focizzon akinek hat anyja van.

Toni Polster
Elértünk a csatársorhoz. Az nagyon cink ha három középcsatára lesz a Benkeválogatottnak? Az sógorok 1998-ban bizony ott voltak a VB, míg mi Attila leszármazottjai csak a királyi tévében követtük az eseményeket. Pedig Csank János is irányította a felkészülést és Illés Béla szekere is felfelé futott. Polster a sörfesztiválok mata részeg érthetetlen német nyelven jódlizó célközönségének mutogatni való mintapéldánya, mellékállásban korszakos zseni. Nem szekálom azért, mert a nagymamájának a nyugdíja 6-szorosa egy magyar orvos fizetésének. A 80-as években Tonit örökös osztrák gólkirálynak választották. Aztán kiment Spanyolországba ahol nem hozott szégyent a Maria Hilfer strassén jóféle schillingjüket szóró honfitársaira. 5 év alatt lőtt vagy 70 gólt, levezetésnek rúgott még egy 80-at a Bundesligában majd hazatért és az összekuporgatott pénzéből megvett egy Alpokaljai hegyláncot. Szép karrier, egyben volt.

Sami Al-Jaber
Ahogy a mindennapokban, úgy a fociban is remekül kiegészíti egymást két tűz és víz karakter. Polster mellé ezért Al-Jabert választottam társul (persze a triónak lesz majd harmadik tagja is). Sami nem szórakozott holmi átigazolásokkal, utazonnak akinek repülő társaság az anyja. 20 esztendőt húzott le a Szaúd-Turbániai ligában, ahol egy évben volt csak hozzá hasonló zseni Denilson személyében. Al-Jaber neve egybenőtt az Al-Hilal csapatával, kent itt vagy 150 gólt, meg persze a válogatott kezdőjében is bérelt helye volt, a világversenyeken kiváltképp. Sami karaktere tipikus arab, játéktudását azonban többféleképpen is költői képekbe önthetem. Szokták őt a héber Vayer Gábornak nevezni vagy még pontosabban a Mohammed prófátának csatárként testet öltött alteregójaként.

Faustino Asprilla
A harmadik muskétás Asprilla szerepében remekül illik az osztrák oszlop és a szaúdi (kapus)zsebfelmetsző Al-Jaber mellé. Nem mondom azt, hogy minden kolumbiai születésétől fogva drogbáró, de sanszos. Asprilla karrierjének eleje nem izgalmas. Pár év foci random dél-amerikai országok színeiben, aminek játékosai elmondásuk szerint szívesebben verik meg az ősi riválist, a jelenleg negyed osztályban focizó városi ellenfelet mint hogy eligazolnának egy olasz bajnokcsapathoz. Faustino 1992-ben koccolt a Parmahoz. Jó helyre került, akkortájt olyan csatárok gurigattak ott, mint Zola, Crespo, Brolin vagy Chiesa. Kis kitérő Newcastleba majd vissza Észak-Itáliába onnan pedig vissza Dél-Amerikába. Fogalmazhatok úgy is: létezett olyan csapat a szülő kontinensén ahol nem játszott (de idegenben biztos járt ott is).

Körülbelül így néz ki az 1998-as Benkeválogatott, aminek alapötletét egy matrica album adta. Cseréket nem választok, mert úgy érzem ez a keret olyan bivalyerős ha 8-an sérülnek is le, bárkit képesek kipukkantani. Majd ha olyanom lesz lehet írok még későbbi évekből is álomtizenegyet.