Tegnap visszatértem a "szürke" hétköznapokba. Az egész délutánt a suliba töltöttem és új tudás anyaggal bővültem. A golf kurzus nagyon tetszik, ez volt talán az 4. óra és a tanár megmutatta a golf felszereléseket. Hozott be ütőt, labdát, kesztyűt és még az asztalra felállva körvonalakba megmutatta a helyes ütési technikát. A gyakorlatot nagyon várom már. Egyelőre olyan az egész mint egy nagyon finom étel receptje, amiről csak beszélünk-beszélünk, de sosem főzzük meg. Lennék én már kukta... A tanár rendicsek volt adott kinyomtatva körülbelül 10 oldal anyagot a golf alapjairól. Röviden szerepel benne a körítés, ütés fajták, etikett és a leghíresebb versenysorozatokról pár szó. Órán be is habzsoltam az egészet, átolvasom majd még egyszer, mert tényleg foglalkoztat a téma.
A golf kurzus után foci oktatás volt. 30 percet beszélt a tanár a 7-7 elleni foci alapjairól. Majd nevén neveztük a gyereket, felmentünk a suli műfüves pályájára és rövid bemelegítés után 3 felé oszlott a társaság egy rövid foci erejéig. Én a "blanco" csapatba kerültem. Nem sok akció volt, mert a labdatartást gyakoroltuk, felállt a védelem, a támadók meg csak forgatgatták a zsugát jobbra-balra.
Adós vagyok a Portó-i kirándulás portugáliai beszámolójával. Mindennap jegyzeteltem a telefonomba, így az emlékeket fel tudom idézni.
Portó 1. nap
Pár szó a szállásunkról. Belvárosban található Pensao Estoril nevű helyen aludtunk. Családi vállalkozásnak tűnt az egész, segítőkész volt mindenki. 3 emelet magas épület, lent recepcióval és közösségi szobával, az emeleteken pedig szobák (talán 8) voltak, benne fürdő és mellékhelységgel. Jó választásnak bizonyult, interneten foglaltuk le és az ott látott képekben nem kellett csalódnunk.
Az első napra a belváros felderítése volt a haditerv. Vásároltunk térképet és ennek segítségével haladtunk látnivalóról látnivalóra. Maga a város egy folyó, a Douro és az Atlanti-óceán találkozásánál helyezkedik el. A belváros egésze a folyópart köré csoportosul, ami nem véletlenül az UNESCO világörökség része. A folyó egyik partján a belváros számos híres épülettel, a másik oldalon pedig neves borkészítő cégek árusító helyei találhatóak. Biztos mindenki hallott a híres portói borról, én már csak azért sem kóstoltam meg :).
Mindenhol más információkat írnak, de én wikipédiának hiszek. A belvárosban nekem legjobban a folyó fölött átnyúló két szintes híd tetszett a legjobb. Ezt az az Eiffel tervezte aki Párizsban a tornyot is. Hasonló a stílus, vas rudak lógnak összevissza, ami végül kiad egy hidat. Az alsó szinten gyalogosok és autó, felül a "metró" (erről később) mezei járókelők használhatják. A nap végén beültük egy hangulatos étterembe és mindenki próbált valami helyi különlegességet kérni. A portugál konyha így első blikkre egészen szimpatikus. Sok húst esznek és köretnek hozzá vagy sültkrumplit vagy rizst választanak. Én valamiféle húst ettem, rolád alakban volt feltálalva és kicsit félnyersnek tűnt állagra, de az íze nem hasonlított a beefsteakre. Nem kertelek, fogalmam nincs mit ettem, de finom volt! :DPortó 2. nap
Határozott tervünk volt erre a napra is. 11 körül indultunk el és első úticélunk az FC Porto stadionja volt.
Metróval mentünk, ami a gyakorlatban a mezei metró, a külvárosi vonat és a villamos fura keveréke. Ment föld alatt, hídon, közúton és belvárosi sétálóutcán egyaránt. Maga a rendszer nagyon tiszta és rendszeresen karbantartott, élveztem a közlekedést. Elképzeléseim szerint a Portó pályája egy régebbi stadion, de kellemeset csalódtam. Az Estadio do Dragao stadiont 2003-ban nyitották meg és az egész környékével együtt nagyon modern. Hasonló stílusú stadiont nem láttam még. Ami eddigi legnagyobb volt életemben az a München-i Olimpiai stadion (amit már nem használ a Bayern München, mert azóta építettek újat). A sárkány fantázia nevű hely 50.399 néző befogadására alkalmas. A stadionban található kegytárgy bolt is, ahol tényleg minden kapható a mezektől kezdve a WC ülőkékig. Megérdemel egy ilyen stadion az FC Porto, tegnap hazai pályán meg is tömték a nagy multú angol Arsenalt. A pálya mellett található egy pláza, amit a sok látnivaló után pihenésképpen jól bejártunk és itt ebédeltünk. Ugyanazok az európai gyorsétterem láncok kajáldái voltak itt is, mint otthon kiegészítve pár dél-amerikai (főleg brazil és argentin) franchise étkezdéivel. A naplementét az óceán parton akartunk megtekinteni. A külvárosba található az óceán és a partján friss építésű lakópark található csodálatos kilátású házakkal. A naplemente elmaradt, no nem azért mert elfelejtett lemenni a nap, hanem számunkra maradt ki mivel felhős volt az ég. Sétáltunk egy kellemesen az óceán parton, pár elvetemült szörfös itt sem bírta kivárni a melegebb időt és próbálkoztam a vízben. Este felé visszamásztunk a szállásra, kicsit sziesztáztunk később pedig jártunk egy utolsó kört a belvárosban.
Portó nagyon szép város, bár véleményem szerint a történelmi városrész egyes helyei eléggé elvannak hanyagolva. A metró építésnek köszönhetően sok terület fel van újítva viszont kicsit mélyebbre mászva az utcák közt elég sok az omladozó ház. Az emberek barátságosak, szívesebben szólalnak meg az eladók a boltokban angolul mint spanyolul. Voltak turisták, gondolom szezonban, nyáron ez hatványozottak több. Az utazó társaimmal jól elvoltam, összesen 6-an voltunk. 4-en pécsi egyetemisták jelenleg corunai lakosok, egy csajszi aki orosz Kazanból és szintén Corunaban tanul, illetve egy srác, aki pécsi és most Salamancaban tölt kint egy évet. Kedden fájdalmas búcsút vettünk Portugáliától és "haza" indultunk Corunaba.
No comments:
Post a Comment